Marosvásárhelyen kiosztották a Látó-díjakat. Vallasek Júlia kritikáiért, Visky András drámájáért, Papp Sándor Zsigmond prózai írásaiért, Kinde Annamária pedig verseiért kapta meg a 2001-es Látó-díjat. /Kiosztották a Látó díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. június 15.
Jún. 13-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban a Koinónia Kiadó /Kolozsvár/ mutatta be legfrissebb köteteit. Kecskeméthy István /1864 és 1938/ fordításában megjelent a Biblia. Visky András, a Koinónia Könyvkiadó igazgatója közölte, hogy a kézirattal való foglalkozás öt éve komoly folyamat volt. A könyvvel kapcsolatos beszélgetéseket, szakmai reflexiókat a kiadó külön kötetben jelenteti meg. További bemutatott könyvek: Visky Ferenc Fogoly vagyok című kötete, amelynek alcíme 70 történet a börtönről és a barátságról, írója pedig a szamosújvári börtönben töltött éveiről beszél, Visky András Írni és (nem) rendezni, valamint a Transylvania Anno Domini MMI című kiadványok. Az utóbbi szép kötet, egy fotóművész lefényképezte a "táj sebeit", a kastély-, templom- és várromokat. Még nem készült el Hervay Gizella Kobak könyve, valamint Berszán István A válogatott útibatyu című munkája. /Köllő Katalin: Könyvek szépsége és szomorúsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/
2002. szeptember 14.
Szept. 18-án Molnár Ferenc Játék a kastélyban című előadásával indítja 2002-2003-as évadját a kolozsvári Állami Magyar Színház. Tompa Gábor, a színház igazgatója kitért arra, hogy hat új tag szerződött a társulathoz /köztük Rusznyák Gábor fiatal rendező Magyarországról/, ezenkívül meghirdettek különböző művészeti és más állásokat is, ezeknek nagy részét sikerült betölteni. Visky András Júlia című egyszemélyes drámáján dolgoznak. Az előadás koprodukció a budapesti Szakrális Fesztivállal, valamint a Thália Színházzal, hiszen ott lesz a bemutató okt. 17-én, majd később Kolozsváron. Mivel ez a színház 210. évada, okt. 31 és nov. 5 között egy miniévadot tartanak. Azt tervezik, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsanak ki a newcastle-i színházzal, illetve az angliai fesztiválokkal. Az októberi Farsang-bemutató után elkezdődnek Goldoni Komédiaszínház című darabjának próbái, Rusznyák Gábor rendezésében. Lesz gyerekelőadás is, Csukás István Ágacskáját Szabó Attila rendezi, aki nemrég végzett a bukaresti főiskola rendező szakán. Sajnos a fizetések alacsonyak, emiatt a színházban dolgozó emberek életkörülményei siralmasak. Lassan folyik a stúdiószínpadi építkezés. - A minisztérium néhány eddig általa szubvencionált színházat átadott az önkormányzatoknak, ebből nagy botrány lett. A marosvásárhelyi színháznál például ezért nem tudtak két hónapon át fizetést adni az alkalmazottaknak. Alig van négy-öt színház, amelyet még a minisztérium támogat. Közben nagyon nagy "termelés" folyik a színházi utánpótlás kinevelésében. Marosvásárhelyen most indult be a rendezői szak, Tompa szerint ennek nincs meg a tanári fedezete és az alapja sem. /Köllő Katalin: Évadtervezés a sétatéri színházban. Beszélgetés Tompa Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. október 31.
Károli Gáspár-díjakat adott át Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára okt. 31-én Budapesten; a tárca elismerését idén Baranyi József kommunikációs szakember, Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor és Visky András író, költő, kiadóvezető, dramaturg vehette át. Baranyi József eddigi tevékenységének kiemelkedő állomása a Károli Bibliához készített monumentális szómutató tár, a magyarázatos Biblia megszerkesztése és kiadása, valamint a Biblia üzenetének terjesztése a médiában. Tőkés István /Kolozsvár/ a magyar nyelvű bibliai hermeneutika úttörője. Teológiai munkásságának további kiemelkedő részei újszövetségi kommentársorozata és a romániai református egyház 1944 utáni történetének monográfiája. Visky András /Kolozsvár/ a Biblia tartalmi és képi világának magas szintű megjelenítésével jelentősen hozzájárul az egyetemes magyar kultúra ápolásához. Kiemelkedő kiadói teljesítménye, hogy ez év tavaszán megjelentette Kecskeméthy István önálló, modern, teljes szentírás-fordítását. /Átadták a Károli Gáspár-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2002. november 7.
Visky András szülei valóságos történetét dolgozta fel legújabb színpadi művében /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül/, melynek nov. 8-án lesz a bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Édesapja 1939-ben Magyarországra szökött, itt végezte el az egyetemet, és itt ismerte meg későbbi feleségét. A második világháború után, néhány hónapos házasokként úgy döntöttek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, mert egy papnak soha sem a könnyebb utat kell választania. Visszaszöktek Erdélybe. Az 1956-os magyar forradalom romániai hatásaként a szerző édesapját 22 év börtönre ítélték, az édesanyja hét gyermekkel egyedül maradt, a román nyelvet sem beszélte. Férje a szamosújvári börtönben ült, de Júlia semmit nem tudott róla. Gyermekeivel együtt kitelepítették őt is a román Gulágra. Júlia hihetetlen erővel és leleményességgel küzdött gyermekeiért. A darabot egyetlen színész játssza (Szilágyi Enikő m.v.), nem egyszereplős. Történetek, tárgyak, ismerős helyszínek és helyzetek elevenednek. Az előadás rendezője Tompa Gábor. A díszlet-és jelmeztervező Dobre-Kóthay Judit. Az előadás zenéjét Selmeczi György szerezte. /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2002. november 13.
A zilahi Katakomba Társaság idén november elején ünnepelte fennállásának első évfordulóját. Igényes rendezvénysorozatukkal valósággal berobbantak a szilágysági magyar közművelődési életbe. A Koinónia könyvbemutatója nyitotta a nov. 7-én a rendezvénysorozatot, majd bekapcsolódtak az Amaryllis reneszánsz táncbemutató műsorába. Nov. 8-án Nagy Zsolt, az RMDSZ országos szervezet ügyvezető alelnöke A szórványmagyarság esélyei a XXI. század Romániájában címmel tartott vitaindító előadást. Gáspár Attila előadásában /A keresztyén ember viszonyáról a népművészetekhez címmel/ a nagy szellemi értéket képviselő magyar népdalokról, népi táncokról, varrottasokról, szőttesekről, fafaragásokról, díszítő művészetről esett szó. Este táncház volt. Nov. 9-én bemutatták az RMDSZ 2002-es Romániai Magyar Évkönyvét. Dr. Puskás Csaba Hit és praxis címmel beszélt. A Molnár-dinasztia grafikai kiállítása sikeres volt. Este bemutatták Visky András Júlia című önéletrajzi jellegű monodrámáját. /Gáspár Attila: Egyéves a Katakomba Társaság. Páratlan gazdagságú rendezvénysorozattal ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2002. november 25.
Kolozsvárért, jövőnkért címmel civil kezdeményezést indítottak útjára kolozsvári értelmiségiek. A prioritások között van a politikumra való hatásgyakorlás - a helyi román értelmiséggel való összefogással - Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leváltásáért. Kötő József, az EMKE elnöke javasolta a város fejlesztésére szánt Kolozsvár Alap létrehozását, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány pályázataival megszólított helyi magyar vállalkozók bevonásával. /Salamon Márton László: Civil fórum Kolozsvárért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ November 24-én Kolozsvár Társaság néven új civil szervezet létrehozását kezdeményezte neves magyar értelmiségiek egy csoportja Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár egykori hírnevének visszaállítása érdekében. A kezdeményezés a Kolozsvárért, jövőnkért című találkozón született. A kezdeményezők - Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Farkas Mária, Horváth Andor, Jakab Gábor, Kántor Lajos, László Ferenc, Salat Levente, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán, Vetési László és Visky András - nyilatkozatukban hangsúlyozták: lépésüket a magyarság fogyása miatti aggodalom vezérelte. /(Gózon István): Kolozsvár Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2002. december 13.
Karácsonyi könyvvásárt rendezett a Koinónia Kiadó Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Visky András, a Koinónia Kiadó vezetője öt gyermekkönyvet /Hervay Gizella: Kobak könyve, Szilágyi Domokos-Vermesy Péter: Pimpimpáré, Egyed Emese: Levélajándék, Szűcs Teréz: CsodÁllatos könyvecske, Berszán István: Válogatott útibatyu / hozott a vásárra. A Kobak könyve a Gaudeamus könyvesbolt sikerlistája szerint novemberben a harmadik legjobban vásárolt kiadvány volt. /G. A. T.: Gyerekkönyvek szépen, okosan. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2003. február 21.
Több mint száztagú gyermekkar és 50 tagú felnőtt- és gyermekzenekar működik közre a Kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i, A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája címet viselő nagytermi előadásában. Az első részben a Visky András - Selmeczi György író-zeneszerzőpáros jegyezte A vasárnapi iskola látható - ősbemutatóként -, amelynek műfaja zenés misztériumjáték, és összefoglalja az emberiség történetét az első gyermek megszületésétől az első gyilkosságon át a város megalakulásáig. Az előadás második része Benjamin Britten kortárs brit zeneszerző az özönvíz témáját feldolgozó Noé bárkája című gyermekoperája. /Gyermekek és felnőttek előadása. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2003. február 22.
A kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i bemutatója több száz embert mozgat meg, a társulat tagjai mellett színpadra lép mintegy 130 gyermek, de az 50 tagú zenekarnak is nagyrésze a zenelíceum diákjaiból tevődik össze. A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című produkciót Selmeczi György álmodta színpadra, a bemutatón a karmesteri szerepkört is betöltve. Az előadás első része ősbemutatónak számít. A vasárnapi iskola forgatókönyvét Visky András írta, Selmeczi György szerzett hozzá zenét, a második részben pedig Benjamin Britten Noé bárkája című gyermekoperája kerül színpadra. Selmeczi György karmester, zeneszerző, operarendező, egyetemi tanár, zongoraművész. Az előadással azt keresi szellemi és érzelmi értelemben, amely "megvéd bennünket attól a tömérdek fertőzéstől, aminek mi és a gyerekeink is ki vagyunk téve." Ugyanis "elvesztettük a közös pontokat a generációk között." Nem születtek meg a szülő és gyermek közötti közös élmények, közös eszmények. Selmeczi Kolozsváron született, Budapesten él, de lelkileg nem távolodott el szülővárosától. "Kolozsvárnak, az én értékrendemben, van egy szakralitása" - hangsúlyozta. /Köllő Katalin: Rendkívüli újdonság a sétatéri színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2003. április 29.
Ápr. 27-én befejeződött a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen nyolc erdélyi magyar könyvkiadó - Pallas-Akadémia, Pro Print, Kriterion, Kalota, Koinónia, Mentor, Művelődés, Polis -közösen állított ki mintegy 500 kiadványt. A 21 országból érkezett kiállítók mintegy 50 ezer könyvet ajánlottak a közönség figyelmébe. Megtartották az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is, amelyen 14 fiatal szerző vett részt és köztük a marosvásárhelyi születésű Dragonám György. A könyvfesztiválon Visky András dedikálta Júlia című könyvét, melyet a Magyar Rádió és a Fekete Sas Kiadó gondozott. A fesztiválon Kányádi Sándor is jelen volt, a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonjánál dedikált. /Gál Andrea: Nyolc erdélyi magyar kiadó állított ki. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. június 3.
Jún. 2-án Szatmárnémetiben Visky András Szatmárnémetiből elszármazott költő bemutatta az általa szerkesztett Koinónia Könyvkiadó legújabb kiadványait. Ezek a könyvek ott lesznek a jövő héten Budapesten megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhéten is. A rendezvényen Lászlóffy Zsolt zongoraművész-zeneszerző, a Sulyok István Főiskola tanára. /E. Gy.: Könyvbemutató a stúdióteremben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./
2003. június 6.
A Koinónia Kiadó legújabb könyveiből tartottak bemutatót jún. 4-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban. Hat verseskötet látott napvilágot, amelyek közül többel megismerkedhet majd a Budapesten június 12-én kezdődő könyvhét közönsége is - jelentette be Visky András. Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című művét Deák Ferenc illusztrálta. Bogárdi Szabó István budapesti teológus (és néhány hete püspök) munkája Közelítések és közeledések címmel jelent meg a kolozsvári piacon. Kecskeméthy István, a Beszéljünk nyíltan kötet szerzője nemcsak teológus, de kiváló, szellemes, sokoldalú publicista hírében is áll. Visky Ferenc könyve a Méz a sziklából címet viseli. /Ö. I. B.: Költőseregszemle a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2003. július 12.
Júl. 11-én a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ dísztermében az Identitas Alapítvány, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium szervezésében került sor az Ifjúság és kultúra című tanácskozásra. Dr. Bura László művelődéstörténész, főiskolai tanár szerint a mai fiatalokban él az igazmondás szándéka, ha ez a gyakorlatban nem is mindig nyilvánul meg. A fiatalok nem olvasnak. Az iskolások nem olvassák el a kötelező olvasmányokat, nagyon sok főiskolára jelentkező fiatal internetről vagy rövid leírásokból készül a felvételire. Dr. Kovács Zoltán adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója Nevelés és önnevelés - érték és választás az ifjúsági művelődésben címmel tartott előadást. Ezt követte Kovács András Ferenc költő és irodalomtörténész, valamint Visky András költő és esztéta előadása. /E. Gy.: Ifjúság és kultúra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
2003. december 15.
Dec. 14-én rendezte meg a Kolozsvár Társaság a Kolozsvár Társaság Vasárnapját. A Magyar Opera balett-termében Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költővel Visky András beszélgetett arról, hogy mit jelent számára ez a város. A vasárnapi iskola avagy Noé bárkája című előadással, majd Maksay Ádám fotókiállításával folytatódott a rendezvény. /Köllő Katalin: A Kolozsvár Társaság Vasárnapja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2003. december 16.
A 2002/2003-as évad művészeti díjait osztották ki dec. 14-én, vasárnap Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban Tompa Gábor, a színház igazgatója elmondta, a díjak anyagi értékét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM), illetve Ambrus Csaba kolozsvári vállalkozónak köszönhetik. A díjazottak: Hatházi András, Kali Andrea, Visky András /szerzői és dramaturgi munkájáért/, Molnár Levente /debüt-díj/, Bíró József, Nagy Dezső, Kézdi Imola. Fődíjak: Dimény Áron, Salat Lehel, Csíky András, Bogdán Zsolt. Bánffy-vándordíj: Bács Miklós. /Köllő Katalin: Művészeti díjak kiemelkedő teljesítményekért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. március 24.
A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. június 5.
Szép magyar könyv 2003 oklevéllel tüntették ki a kolozsvári Koinónia Kiadó által megjelentetett Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című kötetet, melyet Deák Ferenc illusztrált. A Koinónia Könyvkiadónak nem ez az első díja, a Szép magyar könyv kategóriában 2000-ben is megkapta ezt a kitüntetést, Visky András Aranylevél című könyvért, illusztrátora, Bátki László volt. – Visky András Júlia /Fekete Sas Kiadó, Budapest/ című könyve megkapta az Artisjus, vagyis a Magyar Jogvédő Hivatal által alapított Év könyve díjat. Ez irodalmi díj, a Júliát dráma kategóriában díjazták. A könyvhéten a Koinónia Kiadó több könyvvel jelentkezett, köztük van Szűcs Teri Hogyan lett füle az erdőnek? című meséskönyve, Adorjáni Zoltán Ót és újat című, teológiai írásokat, esszéket tartalmazó kötete és Visky Ferenc Szerelme szorongat című emlékiratának első kötete. /Köllő Katalin: A jelentős alkotások ugyanolyan nagyok minden kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2004. június 10.
Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2004. november 23.
A Modern problémák – ősi megoldások című előadássorozat, amelyet a Genezius Társaság rendezett a kolozsvári Mátyás-házban november elején, rendhagyónak bizonyult. Visky András író, dramaturg, a Genezius Társaság alapítója és kurátora szerint a Modern problémák – ősi megoldások előadássorozat címe szójáték, amely arra céloz, hogy a modern problémák időtlenek, az ősi megoldások pedig megismételhetők. Isten személyéről, mint megoldásról van szó. Baló Levente ügyvezető igazgató elmondta, az 1997-ben megalakult keresztény református diákszervezet olyan programokat akar szervezni, amelyek a hit és a kultúra közti átjárási lehetőséget keresik a művészetek, pl. a zene, az irodalom vagy a film által. /Csóg Szidónia: Modern problémák – ősi megoldások. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./
2005. január 24.
Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. február 22.
Visky Ferenc református lelkész megírta emlékezését a hétévi szamosújvári börtönbüntetésről Fogoly vagyok című könyvében. Testvéreit is letartóztatták, feleségét deportálták a hét gyerekkel. Visky Ferenc együtt volt sógorával, Papp Antallal, aki nagyon sokat segített a maga paraszti bölcsességével. Imáiban családját átadta Istennek. Úgy látta, hogy parókiája a szamosújvári börtön lett. Rengeteg szerencsétlen és kétségbeesett fogoly volt itt, akikhez el kellett vinni az evangéliumot. Visky Andrásnak a letartóztatás és a deportálás történetét megjelenítő Júlia című alkotásában elhangzik az a kérdés, hogy „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” És a válasz az, hogy „Mindenki.” Visky Ferenc hozzátette, a látható körülmények azt sugallják, hogy mindennek vége. Jézus az, aki meghaladja a kőfalat. /Csóg Szidónia: Fogoly vagyok… = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 22./
2005. március 7.
Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő kolozsvári előadására mintegy negyvenen gyűltek össze. Feszült volt a légkör, s az előadó néhány szavára – „a decemberi népszavazás után az újságok arról írtak, hogy kormánypártiak ne jöjjenek többé Erdélybe” –, máris elhangzott: „Nagyon helyes!”, Miért jött ide?”, „Nem kellett volna idejönnie!”, miközben valaki „Ezt meghallgatni sem érdemes” szavakkal kirohant a teremből. Eörsi szerint a népszavazás nem a határon túli magyarokról szólt, a két nagy párt azt a saját hasznára fordította. A Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) minden magyar párt amellett volt, hogy a népszavazás káros. Az Eörsi előadásán jelen lévő Patrubány Miklós tiltakozott ezen állítás ellem. András Imre is megjegyezte, ez nem felel meg a valóságnak. Eörsi szerint Patrubány ceausiszta volt. Eörsi szerint az erdélyieknek a magyar állampolgárság semmi előnnyel nem járna, magyar állampolgárság csak a román kormány engedélyével adható. Eörsi szerint az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós és mások megjegyezték, Horvátország, Románia, Nyugaton Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország mégis biztosította határon túli nemzettársainak az anyaország állampolgárságát. Az SZDSZ álláspontja szerint a népszavazás Trianonról szólt. A kettős állampolgárság visszamenés az időben: Nagy-Magyarországot nem lehet építeni. A jövő kettős állampolgársága az EU–magyar, EU–román állampolgárság. A hozzászólások során Patrubány Miklós elmondta: nem Romániától függ, hogy Magyarország állampolgárságot adjon a határon túliaknak. Minden állam saját joga, hogy kinek ad, ebbe senki sem szólhat bele. Bagoly Zsolt, megjegyezte, hogyan támogatja Eörsi az autonómiát azután, hogy kijelentette, megérti Romániát, hogy nem akar autonómiát adni a Székelyföldnek, mert Magyarország sem ad a kínai textilkereskedőknek, továbbá miért nem keresztény ország Magyarország? Eörsi Mátyás kijelentette: Az autonómia és a kollektív kisebbségi jogok mellett van. Nem emlékszik arra, hogy mit mondott a kínai textilkereskedőkről. Magyarország nem keresztény, de nagyon sok keresztény állampolgára van. /Az Eörsi előadásáról beszámolót készítő Asztalos Lajos emlékeztetett a székelyek és autonómiájáról tett kijelentésére: „Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” [168 Óra, 2004/38.].)/ András Imre: Hiteles lehet-e az a magyar politikus, aki elfelejti pártja, az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott programját, amelyben ez áll: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”? /Asztalos Lajos: SZDSZ-es politikus a kettős állampolgárságról – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Eörsi előadásában Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy az aláírások összegyűlhettek, és megtörtént december 5-én a népszavazás. András Imre felszólalva tételesen megcáfolta Eörsi állításait, majd emlékeztette őt, hogy az SZDSZ által is elfogadott 1989-es rendszerváltási program tartalmazza azt a kitételt, hogy minden magát magyarnak valló személy jogosult a magyar állampolgárságra. Eörsi válasza: „Ezt elfelejtettem.” Nem derült fény arra, ki hívta meg valójában az előadót. A Kolozsvár Társaság szerepelt meghívóként, de Eörsi elöljáróban a Szabadelvű Körnek köszönte meg a meghívást. András Imre kérdésére a képviselő kitérő választ adott, a teremben lévő Eckstein-Kovács Péter elnök pedig nem jelentkezett válaszadásra. Az MVSZ sajtószolgálata szerint „a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein-Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSZ nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök használta fel saját céljaira a Kolozsvár Társaság nevét.” /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság mint „illúzió” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./
2005. március 10.
„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2005. március 10.
Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2005. március 10.
Kolozsvár huszadik századi arcát mutatta be Kántor Lajos Fellegek a város felett /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004/ című könyve. A könyvforgalmazás mai helyzetében valószínűtlen, hogy eljut az erdélyi olvasókhoz. Kántor Lajos végigpásztázza a huszadik századi magyar prózát, s kiemeli azon szerzőket, akiket Kolozsvárhoz a születés, a neveltetés, vagy későbbi találkozás folytán maradandó emlékek fűznek, segítségükkel elmondható, mi is történt ezzel a várossal az elmúlt században. A könyvben Bánffy Miklós, Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Laczkó Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Passuth László, Ligeti Ernő, Kacsó Sándor, Ignácz Rózsa, Cs. Szabó László, Hunyadi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Mester Zsolt, Tóth Imre, Lászlóffy Aladár, Köntös Szabó Zoltán, Kolozsvári Papp László, Csiki László, Kiss János, Orbán János Dénes, Balázs Imre József és Vida Gábor vall a városról. Egy elképzelt Kolozsvár-antológiába nyilván Kántor Lajos is több nevet tudna még bevenni. A könyv végén „hiányjegyzékben” ő maga említ még 21 írót /Nyírő Józseftől Visky Andrásig/. A Kántor könyvét méltató Dávid Gyula hozzátette, a tavaly megjelent, Sass Péter szerkesztette rokon-témájú antológiából /Város a Szamosnál, Noran Kiadó, Budapest/ még 17 írót hozzáírhatnánk. De Kántor könyve nem lexikális teljességre törő antológia. /Dávid Gyula: Fellegek a város felett – Kántor Lajos új könyve. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./
2005. április 11.
Marosvásárhelyen április 9-én a Látó Irodalmi Színpad József Attila emléke előtt tisztelgett. Balázs Imre József, Demény Péter, Haller Béla, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila, Selyem Zsuzsa, Ungvári Zrínyi Imre, Vida Gábor és Visky András József Attila egy-egy költeményét elemezte. /József Attila-centenárium. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2005. május 13.
Csíkszeredában május 12-én kezdődtek az első ízben megrendezett Pünkösdi Könyvnapok. Erdélyi könyvkiadók voltak jelen, kezdve a Polistól az Erdélyi Híradóig (Kolozsvár), a Mentoron (Marosvásárhely), Nyugati Jelenen (Arad) keresztül el egészen a Pallas Akadémiáig, a Corvina Könyvesházig, a Hargita Kiadóhivatalig (Csíkszereda), a Kriterionig. A megnyitón György Attila író, a Hargita Kiadó szerkesztője elmondta, hosszú távú folyamat kezdete ez a rendezvénysorozat. Az olvasók neves erdélyi szerzőkkel találkozhatnak, többek között Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Egyed Péter, György Attila, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Orbán János Dénes és Visky András lesz jelen. /Barabás Blanka: Első Pünkösdi Könyvnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./
2005. július 27.
A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
2005. augusztus 13.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának 2005/2006-os évadi plakátjai már megjelentek a város utcáin. Újra rendez Marosvásárhelyen Bokor Péter, Gali László, Alexandre Colpacci. 2006 márciusában ünnepelik a Székely Színház megalakulásának hatvanadik évfordulóját. Színre viszik színre Molnár Ferenc Liliomfiját, a rég beígért musical Fórum címmel nem marad el. – A kistermi előadások között lesz Visky András A szökés című darabja, Jean Cocteau Rettenetes szülők és Örkény István Macskajáték című darabja. /Nagy Botond: A változatosság mottójára. Beszélgetés Kárp György ügyvezető igazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
